Szeretem,mert nem tudom,hogyan lehet nem szeretni. Minden rezdülését értem és átérzem. Bánt, ha bántják. Sírok, ha szomorú. Fáj, ha neki fáj. Örülök, ha sikeres. Rajongok és bátorítom, ha meginog. Heccelem, ha játékos. Nevetek, ha boldog. Élvezem, amit ő élvez. Érdekel, ami foglalkoztatja.
Előbb tudom, mint kimondja. Érzelgős lennék? Empatikus? Ostobán szerelmes? Vagy csak egyszerűen tehetetlen.
Tehetetlen,mert nem tudom,hogyan kell nem vele álmodni, nem vele ébredni, nem vele létezni és nem attól szenvedni, hogy pont ő az,aki mindezt nem engedi. Mert ő nem érzi,amit én érzek. Ő nem engem szeret.