Kimerültem, egész héten nem aludtam, romokban a testem és a lelkem. A testemet a betegség nyomorítja meg, a lelkemet a szeretteim. Mit nem adnék azért, hogy felülemelkedhessek ezen a helyzeten csak úgy. Munka, energia, időmúlás és kinlódás nélkül. Csak múlna el egyik percről a másikra ez a feltörni nem tudó, szorító keserűség, csak tudnék megint nevetni, boldogan tervezni, érdeklődni, létezni, kikapcsolni. Elég ebből már.
fáradtság
2009.03.26. 23:20 vödörödön
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
