Furcsa és döbbenetes dolgok törnek fel emberekből, csak figyelnünk kell kicsit és megjelenik egy újabb, érthetetlen részlet, ami annyira nem illik a pontosan felületesen kialakított képbe. Vajon mi található a függöny mögött?
Gondosan, nettül felöltözött ötvenes úriember szállt ki a tengerjáró hosszú BMWből. Gyönyörű ,elegáns ízlésről árulkodó bőrcipő bal párja bukkant fel a burlington-mintás zoknit viselő lábszárral egy pillanatra az élrevasalt öltönynadrág alól, míg a férfi következő mozdulatával hosszú fekete szövetkabátját elegánsan lendítette meg, pont elkerülve a nem pedánsan tiszta kocsiküszöböt. Aktatáska a hátsó ülésről, bőrkesztyű a hetente kétszer kezelt kézre, autó lezár, irány a bank a túloldalon. Piros lámpa. A férfi idegesen az órájára pillant, majd a lámpára, a bankra, a kocsira...megcsörren a telefon a kabátzsebben. Halk szisszenés sem hangzik, irígylésreméltó az úr, minden keze tele, az összekombolt kabát belső zsebéből a lehető legelképesztőbb természetes nyugalommal szerzi meg a mobilt, kinyitja, a füléhez illeszti.
"Anyukám, nem megmondtam, hogy a bankba megyek, mi a büdös francnak hivogatsz percenként, ha a kurva kölyök lázas, csinálj vele valamit. Ha bezár a gyógyszertár, majd kinyittatom, ahhoz is csak pénz kell. A bank a fontosabb. Ne nyivákolj, neked is van jogosítványod, nem? Ha nem bírsz a seggeden megülni, huzzál el a tápos kölyköddel gyógyszerért."
Letette. A lámpa zöldre váltott, céltudatos, kemény, dinamikus léptek a bankig. És eltűnik.
